YOU'RE HERE : HOMEEnglishFrom the published…Transylvanian wake

Transylvanian wake

Written by Admin in English -

Print Friendly, PDF & Email

Erdélyi sirató                                   Tansylvanian Wake

Csak ahol nagy bajok járnak            Only where gereat troubles sweep

lesznek templomokból várak.          churches become castles’ keep.

Végig végső menedékek:                 Final refuge till the end:

ma magyart bújtattok, védtek.          Magyars today hide, defend.

Ón-tetősen, vihart állón,                   Tin-roofed, withstanding the storms,

őrködnétek vérten, hágón.                they’d stand guard on hills and knolls.

Hajh de albérlő a gazda,                   Alas, their flock became tenants:

s menekült az istenadta.                    broken are his covenants.

Egyenjogúságot adott,                       As lord gave equality,

s adott vallásszabadságot,                  right to worship all, freely;

átélt vihart, ezer örvényt,                   weathered storms, a thousand strife,

befogadott szászt meg örményt,        welcomed one and all alike,

s önvesztére a románt is:                  Rumanians too, to rue –

azt hitte hogy ő stábilis.                    thinking stable was his rule.

(Évezredes történelme                      (History’s thousand year course

jogot adott persze erre,                     gave him every right, of course,

“S különben is itt a testvér,              and he thought: “My brother’s near,

kéznyújtásnyi köztünk a tér,             I have nothing there to fear,                 

megsegit az mint mi tettük.”            I helped him and he’ll help me: 

Kézzelfoghatónak vettük.)         he could always count on me,)                 

És hát ki gondolta volna                 Who could think, who should have thought

hogy ez lesz jótett jutalma?             all great deeds’d be all for naught?

Messze földön ármány, galád,         Far away intrigue, “peace deals,”

nemzetet darabol s hazát?                Nation truncates, its lands steals?

Hogy a nép kit léted éltet                  That folks, given living space,

hátba szúr s kivánja véged?               stab your back and pay back hate?

Gorombán bán veled s gazul:            Treat you meanly, no bars hold –

szolgából nem lesz jó nagyúr.            servant does not make good lord.

S testvéred is kirabolva:                    That your brother, destitute,

otthonában csak honolna,                  in his own house cannot rule,

egy halálra itélt nemzet                      lives under a death sentence –

éppen csak hogy még létezhet,           hanging on to existence.

önti őt is nyakon az ár,                        Drowning, all floodgates open,

látható már hogy rá mi vár:                 destiny no more hidden:

elnyelik mint nyeltek téged                 itself swallowed up, like you,

a rádszaporodott népek.                       by peoples of every hue.

Nem mer nemzeni a nemzet,                Scared himself to multiply,

sarját félti a hont vesztett,                     homeless and his land denied,

kolonizált kolónia:                                colony of foreign yoke —

népesség csak nemzet, haza.                 once a nation, now just folk.

Önmagán se tud segitni:                        Even himself he can’t help –

kiraboltak mind kincsei.                        where his lands went, went his wealth.                                

Fegyvere sincs, s nincs már lova           No weapons, no steed to own,

tovább vinni valahova.                           now he can’t even move on.

Édes Erdély! Drága néped!                     Sweet Transylvania! Dear kin!

Kétes már a létünk, s léted.                    Doubtful existence akin:           

Apadt kutak, csordák, gulyák,               waning wells and dwindling stock,

meddig szól még a furulyád?                tunes of flutes, once sweet, now mock.

Tudhatunk-e bizni sorsban                    Can we trust in fate’s fake lore

egyedül és elhagyottan?                         while abandoned and alone?

Vártemplomaink mik lettek?                 Tin-roofed church and castle keep,

Romhelyek hol csak temetnek               all in ruin, graveyards deep.

immáron nem is csak holtat                 With it buried lies our past:

de kultúrát, s magyart, s multat?         culture, kin, now we, at last.

Omoljatok! Táltost elő!                       Crumble all then! Shamans, come!

Ős gyökérből nőjjön jövő!                   Deep roots, sprout new life, blossom!

Igyunk ősi multunk kútján,                 Sweet deep wells, sustain us all,

járjunk újra Hadak Útján,                   let’s walk among stars, fight tall,

s ha egy szálig is elvérzünk,               though – as one – all should be killed,

tudja a világ hogy éltünk!                   let the world know that we’ve lived!

Mormolás                                         Mumbling

(Halál csendben telnek napok,        (Deathly silence, stifling days,

hazug hitet hisznek papok,              false faith priests believed always,

önnön éltet élnek ének,                   lone souls do their lonely deeds,

kódolt létben kódolt gének…)          coded lives in coded genes…)

(Kamloops, 2004 november 1)        (Kamloops, February 28, 2006)

 

Leave a comment

Your email address will not be published.