Se zsoldot, se gazdát, se látszatot!
Written by Kaiser László in Hungarian -
Nem tudom, mikor írta Németh László – szinte majdnem mindegy – hogy a magyar értelmiség egy része zsoldot és gazdát keres. Nem csupán komor megállapítás, de szomorúan és fokozottan aktuális ma is. Aktuális nem csak annak, aki nyitott szemmel jár és él, s annak, aki nem ostoba és nem tetteti magát ostobának, hanem hihetetlen és meglepő súlya lesz a megállapításnak, hogy ne mondjam, diagnózisnak, ha korunkra jellemző látszatteremtő világra, netán álvilága gondolunk, amely már-már alvilági bugyrokat nyit meg…
Értelmiségi, művészi, kultúremberi, sőt emberi létét adja föl az, aki úgy hódol a látszatnak, hogy vállalja a részvételt a dáridóban, vagyis szolgájává válik. Zsoldosa lesz. Legfőbb gazda: a látszat! A látszat a legfőbb gazda. Hogy teljesen egyértelmű legyen: a mai kor – nem csupán Magyarországon – nem az igazságot keresi, nem is azt akarja regisztrálni. Hazugságokkal, részigazságokkal, hitvány igazságokkal teremtenek érdekközpontú, értékellenes látszatvilágot – ehhez kellenek zsoldosok, média- és kultúrlegények s kultúrleányok. És ennek leleplezéséhez eszköz az irodalom. Kell az az irodalom, amely nem keresi kegyét a látszat kegyosztóinak. S kell olyan alkotó – értelmiségi – , aki nem cinkosa a látszatvilág kegyetlen realitásának.
Mert más út – helyes és igaz út – nincs és nem is lehet. Ám az, hogy valami igaz: kevés. Legyen “működőképes” is. De ehhez kell a kultúra – ezen belül az olvasás, különösen a versek – szeretete s a könyvek iránti érdeklődés fokozása, sőt fölkeltése. Vannak olvasók és vannak potenciális olvasók. Minden egy irányba mutat: a könyvek, a kultúra, az olvasás, a versek segítségével lássuk, láttassuk a látszat mögötti valót és igazságot. S aki látja, az tényleg értelmiségi – se zsoldot, se gazdát nem keres. Van remény? Van remény!