Mesél a csönd

Written by Király Ilona  in  Hungarian - Költemények Print

Mikor nem szól más, csupán halk zene,

Vagy nyári erdő mélyén baktatok,

Lágyan susog a fáknak levele,

S csak egy-egy madárfüttyöt hallhatok,



Olyankor bennem megszólal a csönd,

És így elfelejtem minden bajom!

Minden csúf gondot, mi eddig gyötört,

Mesél a csönd -- és én csak hallgatom.



Békét sugall, szép gondolatokat,

S hogy gyűlölködni sosem érdemes;

Mert ha haraggal nézek másokat,

Magamnak rontom el az életet.



Mesél a múltról, gyerekkoromról;

Fölidézi, mikre nevelt anyám.

S ha olykor számon kér, int, vagy korhol,

ő is nevelni szeretgne talán.



A csönd beszél -- és én csak hallgatom;

Nyugtat, vígasztal, bátorít, tanít.

Szavát másnak is továbbadhatom!

Kihúzok hát zsebemből egy papírt;



Diktál a csönd, a papír megtelik,

Mi ketten vagyunk a legjobb barát.

Én versbe szedem gondolatait,

S ő ad nekem belső harmóniát!