Lenin mauzóleuma előtt

Written by Veszely Ferenc  in  Hungarian - A kommunizmusról Print

Kommunisták nagy vezére -

mauzóleumba téve,

akik ma elébed jönnek:

mit tanitasz te ezeknek?

Tanitod-e, ülve itten,

hatalom az igaz isten?

S hogy valahogy bűvös áldás

népnek a bálvány imádás?



Kétségtelen hogy imádnak:

végtelen sorokban állnak,

halott csendben, napról napra

- sok kucsmátalan pufajka -

s rádszólnak ha kezed zsebben -

ugyebár, ez tiszteletlen.



S te, ki mondád, ellenséget

(értetted itt saját néped

kinek földje lángban égett),

irtani kell mint a férget,

s családját is gyökerestől,

mi becslést mutattál ebből?



Te - ki abból annyit kapnál -

mi tiszteletet mutattál?

S ha ezt tetted, vajjon kinek?

Se hazádnak se népednek -

e szegénynek, kifosztottnak,

sem általad elnyomottnak:

se kirgiznek se csecsennek -

tán a Vörös Hadseregnek?



S hogy van az hogy ki "bölcs" voltál

oly sokra nem is gondoltál?

Sem a polgárháborúra,

annak áldozataira,

s mért küldtek téged németek

bomlasztani hadsereged?

S hogy mi fog várni hazádra

ha a német leigázna?



Érdemelsz te imádatot

vagy csömörlött utálatot?

Tested előtt miért állnak

gyermekei a hazádnak?

Annyira szerették eszméd

ami hozta népek vesztét

megsötétült Afrikában,

s máshol, szerte a világban?

Nem-e ennek példaképe

Kambódia szegény népe?



S vajjon ti mit értetek el

ötéves terveitekkel?

Zsákmányolva mit föld adott

részeges apartcsnyikokok

tántorogtak prém kucsmákban,

mig a munkás hóban, sárban

munkálkodott fillérekért -

hogyha megkaphatta a bért!

S hogyha nem, hát kussolhatott -

elverték ha megmukkant ott

ahol meghallhatta párttag,

vagy egy beültetett alak.



Talán amit elértetek:

kutyát, embert kiküldtetek

(látni, él-e?), ki, az űrbe -

erre lennétek ti büszke?

Arra a sok rakétára

mely árnyéka a világra

vetett hűvös sötétséget,

s mely fenyeget most is népet?



Arra, hogy őrült iramban,

s mig ezrek pusztultak ottan,

kiástatok csatornákat

melyek hajót alig látnak?

Vagy talán a kolhozokra,

nagy, kombájnos szovhozokra

amelyek nagy gazt növeltek

s nyomorúságot termeltek?

Annyi biztos minden évben

búzát behozatni télen

külföldről kellett államnak -

máskülönben éhen halnak.

Vagy a Vörös Hadseregre,

mely a németeket verte

- igaz, nem kis segitséggel -

felfogjátok-e ti ésszel

milyen kárt tett ez a sereg

s hány nép itta a levét meg?

Az elnyomás fő eszköze

volt e sereg kezetekbe':

eltiport függetlenséget -

népek lelkét ami éltet -

s legázolt sok kis országot:

e hatalma mit imádtok?

S ennek-e jelképe Lenin,

avagy jelképben ő Sztálin,

hatalmát mentő "apátok" -

vagy hiányzik hogy a czárok

imádata megszünt nektek,

s Leninben most czárt kerestek?



Mily őskeleti nagy álom

formálódna néma szájon

Lenin mauzóleuma előtt,

mely követel levetett főt?

Álmotok-e Ghingis hordák

kik - mit tudtak - lerombolták?

Iván, a Nagy Rettenetes,

amit lelketek itt keres?

Vagy csak kik inséget láttok,

s kiknek sorsa ma is átok,

hiányoljátok a mesét:

egy jobb jövő képzeletét?

S e hit módját - mindegy hogyan -

Lenin adta valahogyan?



Jössz-e, nép - számban behemót -

elfeledni itt a valót?

Hagymaszagot, izzadt testet,

vodka-bűzös lehelletet,

újságpapirban a khlebát,

piszkos, rongyos, gyűrött ruhát?

Pedig láthatnátok ebben

ki tartott kit tiszteletben,

s fel kellene hogy fogjátok:

mostoha volt vélt apátok.



Az veletek soha nem volt,

bár a nevetekben rombolt.

Ő tanulta a hatalmat,

s kézbe fogni mit az adhat:

vagyont - mindent elkobozni,

fegyvert - ellent kiirtani,

szervezetet - csak egy lehet,

bár ágazhat, ahogy tehet,

hadsereget - más népeket

leigázót: ez ad teret,

megvéd az inváziótól,

s megszabadit mást a jótól.

(Nem mondanánk hogy az rabol -

"rekvizitál" csak s "kommandol.")

S hirszolgálatot - ez adott

propagandát, s hitet, vakot,

ugyanakkor elhallgatott

kellemetlen igazságot:

folytathatni a gazságot;

s megélhetést - kis fizetést,

beidegzett nagy rettegést,

fedélt, lakást - ez a munkást

teljesen kiszolgáltatta,

mert, ugye, ha ezt nem kapna

hol élne az istenadta?

Tudást - minden tudós Júdást,

s kényszer önéletrajz irást

miben muszáj bűnt vallani,

s önmagad kiszolgáltatni -

mert hát annak aki gengszter,

a zsarolás fontos fegyver.

S minden módszert, annak módját

pártkivülit hogy elnyomják -

azazhogy a nagy többséget -

egyszóval magát a népet.

Ami volt, földi hatalmat,

a párt-kisebbségnek adtak.

Nép hatalmát kézbe fogták,

mig azt, magát, leigázták.

Szegény népek, kik itt álltok,

s érdemtelent kik imádtok,

tudatotokban mit láttok?

Vagy - mint mindig - csupán vártok:

megváltsanak Messiások?

( 2001. Jan. 31.)