You're Here : Home Hungarian További Kapu cikkek Igazítás az igazsághoz

Igazítás az igazsághoz

Written by Veszely Ferenc  in  Hungarian - További Kapu cikkek PDFPrintE-mail

(Ezt a cikket cirka 2OO2 táján küldtem el a KAPUnak, nem közölték.)

Kanadai honfitársam, Magyaródi Szabolcs "Gondolatok a választásokkal kapcsolatban" címû, a Kapu októberi számában megjelent irásához szeretnék fûzni egy kis kiegészitést.

Mint kanadai (is), nagyon megértem cinizmusát a választásokkal és a politikusokkal kapcsolatban, s azt is megértem ha nem kedvelte Kanada napjainkban legbefolyásosabb miniszterelnökét, Pierre Elliot Trudeaut. Körülbelül annyian nem szerették Trudeaut Kanadában mint ahányan nem szeretik Orbánt Magyarországon. Semmi szándékom sincs vitatni az igazát. De - és ez nehezen vitatható a modern média ismeretében - a fél igazság a hazugságnál is rosszabb tud lenni, mert teljesen hitelesnek látszik az ami csak félig hiteles. Szóval igaz hogy lófogai vagy egyenes csúnyasága ellenére a fiatal nõk bolondultak Trudeauért, mint ahogy az is igaz hogy Trudeau kormányzása alatt kezdõdött az ország eladósodása, s az ország nagyobb fokú elszinesedése is. De ez a történetnek csak a felét - az aljasabb felét - mutatja. A nagyobb igazság, amit Magyaródi elhallgat (talán mert ez nem illett egy, a politikát dörzsölõ cikkbe vagy mert õ azok közé tartozott akik nem kedvelték Trudeaut), az hogy Trudeau elõtt Kanada gyarmati állapotban volt mind Nagybritanniát mind az Egyesült Államokat illetõen, s Trudeau volt az aki - amennyiben ez elvben és gyakorlatilag lehetséges volt - történelmében elõször a saját talpára állitotta az országot, és viziójával megteremtette azt a modern Kanadát, amit a világ köztiszteletben tart ma is. Az ellenzéki párt, amely Trudeaut követte, megháromszorozta az államadósságot és semmit sem változtatott a bevándorlási politikán, emellett az amerikaiak és a multik kiszolgálója volt, s a legközelebbi választáskor nemcsak a hatalmát vesztette el, de párt-létét is. A 276 parlamenti székbõl, melynek többségét birtokolta, kettõt (értsd kettõt) tartott meg, s ma sincs - több mint egy évtizeddel késõbb - fél tucat se belõlük ott.
Nem véletlenül hasonlitottam össze Trudeaut a mi Orbánunkkal. Mindkettõ nagy népszerûségû, országformáló nagy elme, és - mint mindenki aki csinál is valamit - a kontroverzia tárgya. Mindketten az ország, a nagy közösség érdekeit tartották elsõsorban szem elõtt. Mindkettõjükre felfigyelt a nemzetközi világ, s mindketten magukra haragitották a multikat és a nagyhatalmakat, s az érdekelt polgárság egy részét. Úgy látszik Magyaródi Szabolcs polgártársamat is. Nem óhajtok vitatkozni vele és nem vonom kétségbe az igazát. Joga van a véleményére, a cinizmusára és bizonyára a haragjára is. De õ kisebbségben van, s nincs joga elhallgatni a nagyobb igazságot: Trudeau halálát a nemzet óriási többsége gyászolta, s Trudeau pártja, a Liberális Párt az, Jean Chretien (Trudeau volt jobb keze), vezetésével, amit harmadszorra is visszaválasztott nagy többséggel a nép. Chretien ugyanis - a közvélemény jelentõs támogatásával - csendesen a Trudeau által elképzelt vonalon vezeti tovább az országot ma is. Magyarán, mint volt magyar miniszterelnökünk, egy tisztes lépés távolságot igyekszik tartani mind az amerikaiaktól mind a multijaiktól - már amennyire helyzetünkben ezt meg lehet tenni. Érthetõen még a nép feje fölött van az az ország amit Trudeau vagy Orbán képzelt el nekünk. Pl. Trudeau, mint intellekt, elutasitotta a rasszizmust. Orbán is. Tovább szinesedett is mindkét ország alattuk, s ebbõl (pláne alacsony fokon) lesz még elég kalamajka. Erre mutat Magyaródi polgártársam megjegyzése is. Ezen a szinten persze lehet Kanada jelenlegi miniszterelnökét, a bénult arcizmú Jean Chretient, ferde szájúnak nevezni, Trudeaut lófogúnak, s Orbánt mit tudom én minek. Csak az agyát nem lehet ferdének nevezni egyiküknek sem. Ezért nem tudtam itteni és otthoni honfitársam irását szó nélkül hagyni.

Add comment


Security code
Refresh