Demmer György és a HCHC
Written by Admin in Hungarian -
Demmer György B. Mus., M.A. (Mus.), M.A. (Cdn. Std.), az H.C.H.C. (Hungarian Canadian Heritage Collection) alapítója, gyűjtője, tárolója és kurátora immár 28 éve dolgozik fáradhatatlanul Ottawában, hogy megőrizze a kanadai magyarság nyomát és lehetővé tegye szellemi hagyatékának tanulmányozását a jövő kutatói számára. A gyűjtött anyagot hivatalos levéltári dobozokban, rendszerezve és tartalomjegyzékkel ellátva dolgozza fel, és adja át az ottawai Nemzeti Levéltárnak, ahol az anyag prezerválásához ideális feltételek vannak biztosítva. E feldolgozás nélkül a levéltár nem fogadná el az anyagot, mert nincsen rá pénze. (Egy levéltári dolgozó hetente 1-2 doboz anyagát tudja előkészíteni.) Demmer 126 doboz levéltári anyagot adott át ílymódon eddig, és további 300 van folyamatban, jórészük majdnem-kész állapotban. A saját maga által felkutatott és gyakran saját pénzén vásárolt könyvtára közel 300 kanadai vonatkozású, magyar nyelvű könyvet tartalmaz, és állandóan növekszik. Háromszáz hangszalag négyezer dallal és sok személlyel készült interjúval (oral history), kéznyújtásnyira van tőlük. Magyar-kanadai lemezek, CD, DVD egészítik ki a hanganyagot. Jóformán minden kanadai magyar folyóirat Kanada minden régiójából megtalálható itt, javarészük évkönyvekbe kötve, teljes pédányszámban. Filmfelvételekből van két nagy levéltári doboznyi. A magyar-kanadai fényképgyűjtemény (templomok, Magyar Házak, események, egyének) száma eléri az ezret. Az Encyclopaedia Hungarica Canadiana számára tervezett cikkek forrásai húsz dobozban vannak eltárolva. A kották, dalgyűjtemények levéltári anyaga, köbméter nagyságú doboz stócokban nyolc köbméter helyet foglalnak el összepakolva. Javarészük, mint a tárolt szalagok is, Demmer lassan három évtizedes, ma is folytatólagos gyüjtőmunkájának az eredménye. Neve jelenleg kevésbé ismert, de a gyakorlatban ő egyszemélyben a kanadai magyarság Kodálya és Bartókja is. Demmer mélyen hisz abban, amit csinál, „puts his money where his mouth is,” és hosszú évek óta fizetése, majd nyugdíja számottevő részét beszerzési költségekre, majd a tárolás költségeire fordította és fordítja. Demmer ma sem vár anyagi segítséget, de érdembelit annál inkább. „A mi nemzedékünk kihalóban van,” mondta nekem, „ilyenkor sok hasznos anyag szokott elpusztulni, mert az emberek nem értékelik kellően a hagyatékokat. Ami másnak szemét, a jövő kutatójának kincset jelenthet. Kérd meg akit tudsz, hogy a kisebb lakásokba való költözéssel, vagy a netán egy idős rokon elhalálozásával kapcsolatos kidobni valójukat, mielőtt a szemétre dobnák, hívjanak fel engem (613-829-4628), vagy lépjenek velem kapcsolatba e-levél útján (hchc@rogers.com) !”
Így van az, hogy hazatérve Demmer valós kincsestárának megtekintéséből, kötelességemnek érzem felhívni honfitársaim figyelmét erre a lehetőségre, az általa alapított és működtetett HCHC-re, és ennek a végtelenül áldozatkész, hatalmas szorgalommal dolgozó, mindig segítőkész embernek eddig szinte minden elismerést hiányoló, hatalmas munkásságára, ami minden figyelmet és megbecsülést megérdemel tőlünk.
Veszely Ferenc