Vitéz György 1933 – 2009

Written by Veszely Ferenc in Hungarian -

• Irodalmi kritika

Németh György, írói nevén Vitéz György költő azon kevesek közé tartozik a kanadai magyar irodalomban, akit már „felfedeztek” a hazai kritikusok, s akiről írtak is a maguk stilizált, inkább sejtető mint kimondó, kifejezéseik meghatározhatatlansága folytán mindig sebezhetetlenségbe ágyalt módján. Ilyen gyakori és divatos kifejezések az „értési közeg,” az „érett szöveg,” az „alanyiság,” a „formátum,” stb. Nagyszerűen használhatóak akármire, anélkül hogy a kritikus kitenné magát a felelősségrevonásnak. Vitéz egyik ilyen óvatosan burkolt nyelven beszélő hazai kritikusától, Zsávolya Zoltántól „A Szépirodalmi Figyelő” (2005-4) számában az Íróbemutató rovatban megjelent, Vitéz György című művéből idézek egy Vitézt dícsérő szándékkal bemutató (és ebből kifolyólag a hazaiak előtt rögtön önvédelemre szoruló), szakaszt:

Viziók varázsában: Seres József

Written by Veszely Ferenc in Hungarian -

• Irodalmi kritika

Annak ellenére hogy egyetemes tudásunk hatványosan növekszik napjainkban és egyre rövidülõ idõszakokban duplázzuk meg azt, a legkezdetlegesebb tudományágak egyike továbbra is maga az agy mûködése maradt. Lelkünk lelhelyét a szívünkben véltük megtalálni, s költõi nyelvünk képletesen ma is szívünkre hivatkozik mint legbelsõbb érzéseink lakhelyére, jóllehet jól tudjuk hogy csak egy magát kicsavaró pumpáról van szó és a kisujjunkban is több érzés van mint abban. Ma már semmi kérdés hogy nemcsak gondolataink de érzelmeink teljes világa is az agyunkban mûködik. De hogyan? Sam Harris, filozófia képzettségû amerikai neurológus írja a The End of Faith[1] címû könyvében:

Zárkózottan – Csak ennyi voltam – Hópihe ha lennék

Written by Király Ilona in Hungarian -

• Költemények

ZÁRKÓZOTTAN

Zárkózottan: magam vagyok.
mert dupla zárral zárom
megtépett lelkem ajtaját.
Bár titokban kitárom
annak, ki a verseimet
olvassa, és megérti.
A kritika méregnyila
énem igy fel nem sérti.

(Aug. 2, 2008)