You're Here : Home Hungarian Irodalmi kritika

Irodalmi kritika

Baranyai Tibor

Written by Veszely Ferenc  in  Hungarian - Irodalmi kritika PDFPrintE-mail

Baranyai Tibor 1948-ban, röviddel a Második Világháború után menekült Magyarországról, de nem nevezhető háborús menekültnek, sokkal inkább az 56-osok előfutárjának. Elkötelezett, mozgalmi szocialistaként nem jó szemmel néztek rá sem a háború előtti éra hatalmasai, sem a szovjet imperialisták. Ezek Moszkvában képzett ügynökei átjátszották az országot az oroszoknak. A baj az volt Baranyaival, hogy mindkét esetben következetesen magyar népe valós szabadságáért, demokratikus függetlenségéért megalkuvás nélkül harcoló, elvhű hazafi volt. Más szóval igazi szabadságharcos.

Hegedős Györgyi Balletpatkányát olvasva

Az írás egy kötéltáncoshoz méltó bravúros mutatvány, az olvasás egy élmény. Ezt, egy olvasó személyes élményét szeretném közvetíteni. In medias res kezdtem az olvasásába, a könyv közepén, ami a szerző kanadai életéről szól, bár benne van Budapest és Los Angeles is. Nem véletlenül, mert a könyv Jászai Mari díjas, Genie Award jelölt szinésznőnk, Hegedős Györgyi autobiográfiája, akinek mind hazai, mind kanadai élete rendkívül széles skálájú. „Mint a hangja," gondoltam, mert bemutatkozásként egyik CD-jét elküldte nekem, amikor kiderült, hogy együtt fogunk szerepelni a vancouveri Magyar Kulturális Központban tartandó Tamási Miklós emlék délutánon. Csak a CD végén jöttem rá, hogy az a férfi hang, amit az elején hallottam is az övé volt, mint a női később. Mint a színpadon élőben is tapasztaltam, Hegedős egy nagy személyiség. Amikor beszélt, hangja mikrofon nélkül is betöltötte a Magyar Házat, színpadi fellépése figyelmet követelt. A könyve is. Színpadi szereplése meghatotta a közönséget. Könyve az olvasót.

Izsák Gyula

Written by Veszely Ferenc  in  Hungarian - Irodalmi kritika PDFPrintE-mail

A Bereg megyei Bótrág községben született Virágvasárnapján, Április 6.-án. Jószef mostohaapja nevelte, aki özvegyen Mózes fiával jött a házasságba, elvéve az özvegy Máriát Gyulával és Lidiával. Anyja leánykori nevét nem említi Izsák. Később két leánygyereke született a házaspárnak, Erzsébet és Etelka. „Községünk lakossága tiszta református kuruc-magyarokból állott. Római katolikusok és görög katolikusak kerültek, mint jövevények egynéhányan, akik az uradalmakban dolgoztak. Volt egy pár zsidó is a községben, korcsmárosok, kereskedők, ezek leginkább Lengyelországból szállingóztak a faluba," írja. (A Samaritánus, 27) Apja előrelátó, haladó ember; Gyula eszes, jó tanuló. Megbarátkozik egy zsidó gyerekkel, akit a szülei elküldenek tanulni. Izsák megjegyzése: „Én akkor csodálkoztam rajta, hogy hogy lehet tanulásból megélni?" (S 27) A katolikusoktól is kap meghívást, ahol csetepaté van. „Ott hallottam először a Szűz Máriát szidni. A Kálvinisták sohasem szidták Szűz Máriát, ők inkább a fiát szidták, a Jézus Krisztust." (S 28) Persze mindenki vallásos volt, Izsák is. Itt éri meg tizenötödik évét:

Kasza-Marton Lajos

Written by Veszely Ferenc  in  Hungarian - Irodalmi kritika PDFPrintE-mail

Kasza Márton Lajos jelentékeny szerepet játszik a kanadai magyar irodalomban. Nyelve szépsége, magasrendű kifejezőképessége, átgondolt, átérzett véleményeinek tömör kifejezése költőink jobbjai közé emelik. Nem sorolnám a mult század közepén divatos „dekonstruktuáló" költők közé, akiknek verseiből ugyancsak hiányzik a versformák betartása. Ezek a költők a versformák kötöttségéből kívánták felszabadítani költészetüket. Céljuk a belül már összegyült és megérett szellemi termékeikeiket a tudatfolyamhoz hasonlóan, szabadon a papírra árasztani. Az így keletkezett szöveget átfésülték, a sorokat igyekeztek a lélekzethez igazítani, az u.n. „erős szavakat" a sorok elejére tenni. A forma helyett a nyelvben rejlő adottságok kiaknázására akarták összpontosítani figyelmüket, s tenni ezt a kifejezőképességük növelése érdekében. Ez, a nyelvi adottságokra való összpontosításból eredő kifejező erő Kasza Márton költészetének legerősebb vonása, de még így se sorolható a formabontók közé, mert ő már eleve formátlan. Ahhoz, hogy valaki le tudjon bontani valamit, először fel kell építeni azt. Magyarul: meg kell tanulni klasszikusan verselni.

Page 1 of 7
StartPrev12345NextEnd